Cannolo

Első élményem Rómában az volt, alighogy leszálltam a repülőről, hogy elvittek egy cukrászdába, amire találó kifejezés lenne, hogy volt ott minden, mi szem-szájnak ingere. Itt sikerült megismerkednem a cannoloval, amiről akkor még fogalmam sem volt, hogy milyen kapcsolatom lesz vele a későbbiekben, de azt éreztem, hogy meg kell jegyeznem a nevét mindenképpen. A cannolo azt jelenti: csövecske. Így telt el 6 év, amikor aktívabban elkezdtem főzőcskézni, és rátaláltam egy receptre. Az tuti, hogy narancsvirágvízzel ízesített ricotta lesz a tölteléke, de hogy milyen módon produkálom majd a csövecskéket, az még nagy talány volt. Kell hozzá ugyanis egy speciális cső forma. Ennek hiányában próbáltam alufóliából csöveket hengergetni és erre húzni a tésztát, amit olajban kell kisütni. Hát nem sikerült valami jól. Az olaj megállt a fólia rétegeiben és eláztatta a tésztát, és levenni se lehetett róla anélkül, hogy eltört volna. Pedig a tészta nem egy olcsó darab, ugyanis Marsala desszertbor kell bele, ráadásul fehér, melynek felkutatása nem kis munkát igényelt. Aztán telt-múlt az idő és gondolkodtam néhanapján, hogyan lehetne mégis előállítani egyszerűbben ezt a szicíliai nyalánkságot. A formát illetően nagyon jó tippet kaptam egy szakácsismerőstől, így be is szereztem a habroló formákat. (hogy ez nekem mért nem jutott eszembe!). A tészta kérdés, pedig csak nemrég született meg a fejemben: készen kapható leveles tésztát használok majd, melyet porcukorral karamellizálok. Így kapóra jött, hogy grillpartyra hívtak minket a barátaink és elkészítettem! Remélem, ízleni fog, bár tény, hogy a narancsvirágvíz egy kis parfümös jelleget ad neki. Bocsi, ha megmérgeztelek Titeket!
A cannolo egy szicíliai desszert, melyet a hagyomány szerint a karneváli szezonban fogyasztottak, de mostanra ez mindennapi gasztronómiai élménnyé vált. Egy legenda szerint a szigeten élő arab, -valószínűleg a caltanissetai háremben élő,- asszonyok találták ki a cannolit.

                                                                Recept 12 darabhoz:

1 cs. készen kapható leveles tészta, 300 g ricotta, 100-150 g porcukor(érdemes kóstolni), 1 ek. narancsvirágvíz, ízlés szerint kandírozott narancs-és citromhéj, reszelt csoki

A leveles tésztát kinyújtjuk lisztezett felületen kb. 4 mm vastagra úgy, hogy összesen 12 db kb. 10-12 cm átmérőjű kört tudjunk belőle kiszaggatni. A tésztát sűrűn megszurkáljuk villával, hogy a sütés közben keletkező gőz ki tudjon áramolni. Feltekerjük a habroló formára úgy, hogy a kör szélei fedjék egymást, majd jól összenyomkodjuk. Megforgatjuk porcukorban. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt kisütjük. Amíg hűl, elkészítjük a tölteléket. A ricottát simára keverjük a porcukorral és a narancsvirágvízzel, majd hozzáadjuk a csokit és a gyümölcsöket. Ezzel a krémmel betöltjük a rolókat. A végét díszíthetjük csokival vagy gyümölcsökkel, és szitáljunk rá porcukrot.

Csirke Tagine

A tagine egy észak-afrikai kúpos tetővel rendelkező cserépedény, melyben az elkészített ételek nagyon szaftosak, omlósak lesznek, mivel a pára visszaáramlik az edényen belül. Az Ikeában láttam jómúltkor ilyen főzőalkalmatosságot, de nekem ilyenem nem volt, ennek ellenére is rendkívül jól sikerült produkálnom az ételt egy nagy vastagaljú serpenyőben. A sok fűszer, aszalt gyümölcs és majd 1 kg paradicsom hozta a marokkói ízvilágot. Mivel berber eredetű ételek a tagine-ok, stílszerűen érdemes kuszkusszal tálalni. Nekem ez most a favoritom, biztos gyakran fogjuk készíteni. A recept Donal Skehantől származik.

                                                              Recepet  főre:

8-10 db filézett csirke rövidcomb, 2 fej hagyma apróra vágva, 8 gerezd fokhagyma felaprítva, 50 g aszalt sárgabarack, 50 g szultanina mazsola, 1 tk. őrölt gyömbér, 2 tk. őrölt pirospaprika, 1 tk. őrölt bors, 1 tk. kurkuma, 1/2 tk. cayenne bors, 800 g hámozott paradicsom felaprítva (vagy konzerv), 1 ek. méz,  1 húsleveskocka, 2 ek. olaj, só, friss koriánderlevél felaprítva
250 g kuszkusz
A combfiléket vágjuk négy kisebb darabra. Keverjük össze egy edényben a gyömbért, kurkumát, paprikát, borsot, cayenne borsot. A fűszerkeverék felébe forgassuk bele a combdarabokat és tegyük a hűtőbe 1-2 órára állni. ha letelt az idő a húst pirítsuk körbe 2 ek. olajon. Szedjük ki és a megmaradt zsiradékon pirítsuk meg a hagymát és a fokhagymát 1-2 perc alatt, majd adjuk hozzá a fűszerkeverék másik felét, de vigyázzunk, nehogy a paprika miatt megégjen, mert akkor keserű lesz! A hagymás keverékhez hozzáadjuk a meghámozott, feldarabolt paradicsomokat, 1 húsleveskockát, 1 ek. mézet, és 15-20 perc alatt besűrítjük a szószt. Ezután beletesszük a húsokat és fedő alatt közepes lángon további 20 perc alatt puhára főzzük az ételt. Ha szükséges, sózzuk.
A kuszkuszt felöntjük apránként forróvízzel, míg meg nem szívja magát nedvességgel a kellő állag eléréséig.
A tetejét koriánderrel megszórjuk.

Bruschetta II

A ricotta az olaszok túrója, egyébként egy sajtféleség. Szerencsére már nálunk is egyre könnyebben hozzáférhető, amióta elkezdte gyártani a szarvasi tejüzem. Most szendvicskrém formájában végezte, gyors vacsoraként, mivel az erre szánt mascarpone megromlott. A sonka sóssága, a szőlő édessége és a sajt lágysága remekül érvényesül együtt.

Recept:

1 csomag feketeerdő sonka, ricotta, piros szőlő, kéksajt, baguette, 

A kenyérszeletekből pirítóst készítünk. A ricottát kikeverjük kéksajttal kenhető állagúra. Minden toastra helyezzünk egy kis sajtkrémet, 1 szelet sonkát és 1 szem szőlőt.

Egzotikus kalácspuding újratöltve

Egyik hétvégén rokonok jöttek hozzánk látogatóba, és egy gyors kalácspuding összedobására való időt még ki tudtam préselni a napomból, mert nem igazán szeretem üres tányérral várni a vendégeket. Mivel már egyszer készítettem, gondoltam most sem lövök vele mellé, de nem így történt. A szósz ugyanis tejszínből és tojásból készül és annyira sűrű, zsíros volt, hogy a kalácsot nem itatta át, én pedig elfelejtettem jól belenyomkodni a kalácsot. Így olyanra sikerült, mint egy rossz édes rántotta. Nem nyugodtam bele, és újra elkészítettem. Végre jó lett, a hozzá készített banánszósz képviseli az egzotikus ízvonalat. A kalácspuding egy nagyon jó módja a szikkadt kalács, kifli kenyér eltüntetésének, ha valami desszertre fáj a fogunk. Csak a fantáziánk szab neki határt, hogy mivel ízesítsük, lehet likőrökkel, aszalt gyümölcsökkel, magokkal. Én még tavaly raktároztam be pár üveg Monini szirupot, gondolván majd csak jó lesz valamire. Eddig felbontatlanul hevertek, de most eszembe jutottak és cukor helyett ezzel adtam plusz ízeket az öntetnek. 

Recept 4 főre:

250-300 g szikkadt kalács (kifli, kenyér levágott héjjal stb.), 2 dl tejszín, 0,5 dl tej, 5 ek gránátalma szirup, 2 ek. kókuszszirup, 3 ek. kókuszreszelék, 1 ek mazsola, 1 tk rumaroma, 3 tojás, kicsi vaj

banánszószhoz: 3 banán, 2 ek, mazsola, 1 tk. rumaroma, 2 ek barnacukor

A kalácsot felszeleteljük, belehelyezzük a tűzálló edénybe. Összekeverjük a tejszínt, tejet, szirupokat, rumaromát, kókuszt, mazsolát és 3 darab tojást. Ráöntjük a kalácsra, és belenyomkodjuk a kalácsot, hogy beigya a szaftot. A vajat a tetejére rakjuk. 200 fokra előmelegített sütőben, 15-20 perc alatt sütjük meg. Porcukorral tálaljuk. a banánszószhoz a mazsolát a rumaromával pici vízbe áztatjuk, hogy megpuhuljon. A felkarikázott banánt a barnacukorral és a mazsolával, áztatólevével lekvár állagúra karamellizáljuk. Ezzel kínáljuk a pudingunkat.

Risotto a'la ami van itthon (gombás-aszaltparadicsomos)

A risotto receptek, csakúgy, mint az olaszos tésztaételek, gyorsan elkészíthető ínyenc fogásnak is kivitelezhetők, ha jó minőségű alapanyagokat használunk. Csak néhány hozzávaló szükséges. Az arborio rizs nem éppen a legolcsóbb, de az 1 kg-os dobozból sok adag kijön, ha azt vesszük alapul, hogy egy normál felnőtt adagja szárazan 80 g rizs. Kell még hozzá egy kis maradék fehérbor, hús- vagy zöldségalaplé és az ízesítés már csak rajtunk múlik. Így készült egyik este a vacsoránk. Volt a hűtőben egy kis doboz gombamix,   találtam a szekrényben egy elbújt aszalt paradicsomot és egész jó ki ízek születtek a párosításból.

                                                                       Recept:

kb. 300 g arborio rizs, 1.5 dl fehérbor, 1 liternyi leves alaplé (lehet bűn, de én ilyenkor kockából csinálom),
3 db aszalt paradicsom kis darabokra vágva, 1 doboz gomba, 1 ág rozmaring, 3+2 ek. olivaolaj, kis darab vaj

A 2 ek. olivaolajon fonnyasszuk meg a hagymát. 3 ek. olivaolajon pirítsuk aranysárgára a rizst közepes lángon, majd öntsük hozzá a bort, hogy az alkohol elpárologjon. Keverjük bele a gombát és a paradicsomot. Ezután apránként adagolva hozzá az alaplevet, fedő alatt pároljuk al dente keménységűre a rizst kb. 16-18 perc alatt. Ne főzzük szárazra, mint a rizseshúst, maradjon egy kis szószos-krémes jellege a rizsnek.  A végén ízesítsük rozmaringgal, ha kell só-borssal. Keverjünk bele kis darab vajat, hogy krémes legyen a szaft.